A nyugati könyvesboltokból szinte teljesen hiányoznak a kortárs orosz nacionalisták művei. Ennek is betudható, hogy a Nyugat még saját történészei szerint sem érti Oroszországot. Hogyan gondolkodik a jövőről Alekszandr Dugin, az Eurázsia-gondolat legismertebb orosz teoretikusa?
Ezeken a hasábokon már emlegettem régi kedvencem, Norman Davies angol történészóriás meglátását, amely szerint a Nyugat azért nem érti Oroszországot, mert mindenkire – így rá is – saját, haladásközpontú történelemszemléletét tekinti érvényesnek ahelyett, hogy megkísérelné megérteni a helyi gondolkodást. Igazát illusztrálja, hogy az angolszász egyetemek könyvesboltjaiban csak nyugati szerzők – szükségszerűen liberális – Oroszország-értelmezéseit találjuk, orosz nacionalista művek fordításait hiába keresnénk. Hogy e jelenségnek a vágyvezérelt gondolkodás vagy a kíváncsiság hiánya az oka, a végeredményt nem befolyásolja. Nekünk, magyaroknak érdemes másképp csinálni.
Fotó: Brain Bar
Heti recenzióm tárgya az idén hatvanéves Alekszandr Dugin, a moszkvai Lomonoszov Egyetem egykori professzora, az orosz közéletben az 1980-as évek óta aktív (kezdetben antikommunista) filozófus és geopolitikai elemző és legutóbbi műve, a magyarul is megjelent Eurázsiai küldetés. A katonaihírszerző-családba született Dugin befolyásáról szerte a nyugati féltekén szélsőséges nézőpontok ütköznek, könyvei egyesek szerint Vlagyimir Putyin legfőbb szellemi inspirációját adják, mások elszigetelt fasisztaként tekintenek rá. Tény, hogy a személyét övező legendák – valóságtartalmuktól függetlenül – önmagukban növelték Dugin árfolyamát a „befolyástőzsdén”. Hogyan gondolkodik Oroszország talán legismertebb mai teoretikusa a civilizációk összecsapásáról?
Olvasás-népszerűsítő kampányba kezdett a Libri, amelynek keretében sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
Kelemen Hunor pozitívan nyilatkozott a leendő elnökről: olyan embernek írta le, aki véghez viszi, amit eltervezett, és akivel lehet együtt dolgozni, még ha másképp látnak is dolgokat. Veczán Zoltán írása.